Amikor alig több mint két évvel ezelőtt láttuk Elon Muskot besétálni a Twitter székházába egy mosogatóval, számítottunk-e arra, hogy a dolgok ilyen gyorsan eszkalálódnak? Egyre inkább kezd belénk ivódni, hogy milyen egzisztenciális fenyegetést jelent a demokráciára nézve, amikor a tech-milliárdosok elszabadulnak. Amikor január 20-án Trump elnököt beiktatták, egy techbróker, J. D. Vance volt mellette, és a Big Tech oligarchák szponzorálták az ünnepségeket. A szelektív vendéglistán ott voltak Trump szélsőjobboldali barátai, például Giorgia Meloni. Kovácsolódik egy transzatlanti szövetség, amelynek célja az EU meggyengítése a nacionalizmus javára, és szabad kezet ad a techcégek tulajdonosainak, hogy tovább erősítsék a gazdaságunk és az életünk feletti hatalmukat az általuk fémjelzett megfigyelési hiperkapitalizmuson keresztül.
Állítsuk ezt perspektívába azzal, ami csak az elmúlt hónapban történt: a romániai választásokat a TikTok-on keresztül történő külföldi beavatkozás és dezinformáció miatt megdöntötték, Musk nyíltan támogatja az AfD-t a német választásokon, és az X platformját arra használja, hogy népszerűsítse őket, Mark Zuckerberg pedig bejelentette, hogy leállítja a tényellenőrzést az Egyesült Államokban. A Meta vezérigazgatója sürgette a leendő Trump-adminisztrációt, hogy nyomja vissza a dezinformáció rendszerszintű kockázattá válásának megakadályozását célzó európai szabályokat, és azzal vádolta az EU-t, hogy támogatja a cenzúrát. Az elkövetkező négy évben a Big Tech az új amerikai kormányzat asztalánál fog ülni, Muskot kinevezték az új kormányzati hatékonysági minisztérium élére. Az uniós vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy a technológia európai szabályozásáról szóló vitára kell felkészülniük Trumppal.
Ebben az értelemben az Európai Bizottság hallgatása süket fülekre talált. Az Atlanti-óceán másik oldaláról érkező zsarnokokkal folytatott játékban az új felelős biztosnak, Henna Virkunnennek, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöknek erőt és elszántságot kell mutatnia. Ha félelmet szimatolnak, a helyzet gyorsan eszkalálódni fog, és az EU hitelessége, mint a nagy technológiai vállalatok szabályozásának vezető ereje, el fog veszni. A demokratikus választási folyamataink elleni közvetlen támadások mellett, mint azt Romániában és most Németországban láthattuk, ez tágabb értelemben is érinti az európai jogállamiságot. A törvény szerint mindannyian egyenlőek vagyunk, akár online, akár offline, még akkor is, ha a digitális közösségi médiaplatformok tulajdonosa.
Mindannyian tudjuk, hogy a közösségi médiaplatformok döntő szerepet játszanak demokráciáinkban és a választások integritásában azáltal, hogy befolyásolják az információk megosztását és megítélését. Már 2018-ban egy európai felmérésben a válaszadók 83%-a elismerte, hogy a közösségi médiában szélesebb körben terjedő álhírek veszélyt jelentenek a demokráciára. És ezért, Az elmúlt jogalkotási ciklusban digitális szabályrendszert alkottunk, többek között a digitális szolgáltatási és piaci törvényekkel, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel. Mindezek az uniós technológiai jogszabályok célja a dezinformáció és az illegális tartalmak elleni küzdelem, az online zaklatás elleni fellépés vagy a kiskorúak biztonságának garantálása, valamint az európai értékek és a demokráciánk védelme a digitális világ kapuőreinek fényében, akik mind nem európai cégek. Hülyét csinálnánk magunkból, ha az első nehézségek felmerülésekor még a közös európai szabályainkat sem érvényesíthetnénk szuverén módon.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény arra kényszeríti az X és Meta cégeket, hogy azonosítsák a demokráciát és a szólásszabadságot fenyegető kockázatokat, és tegyék meg a szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság már egy ideje vizsgálja az X-et, de a demokráciánkat fenyegető veszély és az ügy sürgőssége arra kötelezi a Bizottságot, hogy határozott válaszlépéseket tegyen jogaink és értékeink valódi védelme érdekében. Fel kell gyorsítanunk ezeket az eljárásokat, különösen a február 23-i németországi választások fényében, ha biztosítani akarjuk a választási folyamat integritását. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény szigorú szankciókat ír elő, és a Bizottságnak nem szabad félnie attól, hogy alkalmazza azokat. A 6%-os globális forgalmi bírság kiszabásától való tartózkodás csak azt mutatná, hogy ez a Bizottság egy olyan külföldi kormány parancsának engedelmeskedik, amely saját vállalatait védi a mi szabályainkkal és demokráciáinkkal szemben. Ha ez így van, akkor a jövőbeli Bizottság demokráciapajzsa nevetségesnek tűnne, ha még a saját európai szabályainkat sem alkalmazná.
A Bizottság nem alkalmazhat EU-szintű tilalmat Európában, ahogy Brazília tette, hogy az X-et a törvényei tiszteletben tartására kényszerítse. Felkérheti azonban a tagállamokat, hogy alkalmazzák ezt a lehetőséget, ha az indokolt. A német hatóságok a Musknak a jelenlegi választásokba való beavatkozását tekinthetnék az X blokkolásának indokaként.
Mindez azonban nem biztos, hogy elegendő lesz a tech-oligarchák saját közösségi médiaplatformokkal való viselkedése ellen. A szabad és demokratikus Európa nem támaszkodhat arra, hogy külföldi cégek biztosítják az alapvető platformokat. Ezt a felhívást azért tesszük közzé, mert progresszívként a DSA és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény alapján a lehető legerősebb védelmet szorgalmaztuk alapvető jogaink számára, és ez a harc folytatódik.
Ha a platformok blokkolása komoly politikai opcióvá válik, alternatívákat kell kínálnunk az európaiaknak, hogy továbbra is élvezhessék a szólásszabadságot egy biztonságos, befogadó és tiszteletteljes online környezetben. Ehhez olyan európai ökoszisztéma, a digitális infrastruktúrából álló Eurostack kialakításába kell befektetni, amely egy olyan, az EU által létrehozott és a demokrácia szempontjából biztonságos alternatív közösségi hálózati platformot biztosít. A technikai tudás és a kapacitás megvan, így már csak politikai bátorság és elegendő befektetés kérdése, hogy egy demokráciabarát platformot építsünk.
A tényellenőrzés mellett a tényközlésbe is be kell fektetnünk, ahogyan azt korábban a minőségi televíziós és rádiós hírekkel tettük. Itt az ideje, hogy ezt az online világra is alkalmazzuk, és biztonságos digitális közteret hozzunk létre, ahol a minőségi újságírás megtalálhatja a helyét. A Bizottság már most is finanszíroz néhány ilyen irányú projektet, és ezt még fokozhatja, de ehhez a következő évben közvetlen eredményekre lesz szükség.
Hamarosan megtudjuk, hogy a Trump-kormányzat a digitális vívmányokat is beilleszti-e a kereskedelemmel és a vámokkal kapcsolatos agresszív megközelítései közé. Ha Vance alelnök azzal fenyegetőzik, hogy csökkenti a NATO-támogatást, ha Európa fellép Elon Musk és az X szabályaink semmibe vétele miatt, az előrevetíti, hogy mi jöhet. Az EU azonban nem hajolhat meg, és nem hagyhatja magát zsarolni és fenyegetni. Ehhez túl nagy a kockázat a demokráciánkra nézve, és túl nagy a kockázata annak, hogy nem alkalmazzuk a szabályokat a befolyásos egyénekre és vállalataikra. Az új Európai Bizottságnak, különösen Virkkunen biztosnak, minden európai nevében ki kell állnia a technológiai oligarchákkal és a Fehér Házban ülő barátaikkal szemben. Vagy harcolunk, vagy beadjuk a derekunkat. Mi, szocialisták és demokraták, döntöttünk.
Iraxte García Pérez és Alex Agius Saliba az Európai Parlament szocialisták és demokraták elnöke és alelnöke.
