Az S&D képviselőcsoport kötelező erejű szabályokért küzd annak érdekében, hogy a vállalkozások felelősséget vállaljanak az emberekért és a bolygóért. Itt az ideje, hogy a vállalatok a teljes értékláncban, az EU-n belül és kívül is azonosítsák és mérsékeljék tevékenységük emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásait. A szabályok be nem tartása szankciókat von maga után, és a károsultaknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bírósági úton igazságot szolgáltassanak. A kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása miatti szankciók és büntetések arra ösztönöznék a vállalatokat, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a károk megelőzése érdekében.
Kellő gondosság alatt az "ésszerű gondosságot" értjük. Különösen azt a gondosságot, amelyet a vállalatoktól elvárunk az emberi jogok, a környezetvédelem és a jó kormányzás tiszteletben tartása érdekében. Ezt a gondosságot (vagy "körültekintést") úgy kívánjuk garantálni, hogy a vállalatok számára kötelezővé tesszük a felelős üzleti magatartást szolgáló intézkedések bevezetését. Ezek az intézkedések arra köteleznék a vállalkozásokat, hogy figyelemmel kísérjék és azonosítsák a kockázatokat, valamint kezeljék és orvosolják a vállalat működéséhez kapcsolódó negatív hatásokat. Ezek közé tartoznának például a vállalat szociális és munkaügyi jogokra, a természeti ökoszisztémára vagy a helyi kormányzásra gyakorolt hatásai, amennyiben fennáll a korrupció vagy a megvesztegetés kockázata.
Azért küzdünk, hogy a felelős üzleti magatartás normává váljon. A 21. századi üzleti tevékenységnek felelősségteljes üzletvitelt kell jelentenie. Ehhez túl kell lépnünk a jelenlegi önkéntes előírásokon, és kötelező érvényű uniós szabályokat kell alkotnunk a vállalatok átvilágítására vonatkozóan, amelyek kötelezik őket, hogy vizsgálják meg a teljes értékláncot. A kellő gondosság nem egy dobozok kipipálására szolgáló feladat, hanem egy folyamatos folyamat.
Küzdünk azért, hogy az uniós vállalatok által megkárosított áldozatok jobban hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz. Röviden: azért küzdünk, hogy az emberek és a bolygó legyen az első, ne pedig a profit.
Biztosítani akarjuk, hogy a vállalatok a teljes értékláncukban - beleértve azt is, ha ez az értéklánc Európán kívülre nyúlik - környezetvédelmi, irányítási és emberi jogi átvilágítást végezzenek. Még a rendkívül összetett ellátási láncok esetében is elvárjuk, hogy a vállalatok tegyenek meg mindent, ami ésszerűen elvárható a károk megelőzése érdekében.
A szabályoknak széles körűnek kell lenniük, és valamennyi uniós vállalatra, így a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra is vonatkozniuk kell. A kötelezettségeknek minden olyan vállalatra vonatkozniuk kell, amelynek több mint 250 alkalmazottja van és legalább 40 millió eurós forgalma.
Az átvilágításra vonatkozó önkéntes intézkedések (mint például az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai) nem eredményeztek általános változást az uniós vállalkozások gondolkodásmódjában: a közelmúltban végzett kutatás szerint a válaszadó vállalkozásoknak csupán 37%-a végez jelenleg környezetvédelmi és emberi jogi átvilágítást, és csak 16%-uk foglalkozik a teljes ellátási lánccal.
Egyenlő versenyfeltételeket szeretnénk, ahol az önkéntes intézkedéseket alkalmazó vállalatok nem kerülnek versenyhátrányba azért, mert helyesen cselekszenek.
A civil társadalom, a nemzetközi szabványalkotók, a tagállamok és maguk a vállalatok is széles körben támogatják az átvilágítás kötelező keretrendszerét. Még ha a vállalatok nem is akarnak aktívan kárt okozni, sokuknak még mindig hiányzik a jogbiztonság és az egyértelműség azzal kapcsolatban, hogy mit várnak el tőlük.
A Jogi Bizottságban nemrégiben tartott szavazáson a képviselőcsoportok nagy többsége támogatta az S&D képviselőcsoport elképzelését az átvilágításra vonatkozó kötelező erejű új szabályokról.
Számos példa van arra, hogy a kellő gondossággal megelőzhetőek lettek volna a környezeti és emberi jogi katasztrófák.
Bangladesben 2013-ban a Rana Plaza épület szerkezeti hibái miatt több mint ezer munkás halt meg és sérült meg, többségük nő. Ez a katasztrófa rávilágított a globális textilipari beszállítói láncban gyakran előforduló visszaélésszerű munkakörülményekre. A kötelező átvilágítási szabályokkal biztosíthatjuk, hogy az uniós vállalkozások minden ésszerű erőfeszítést megtegyenek annak érdekében, hogy azonosítsák és kezeljék azon munkavállalók jogainak megsértését, akik az általunk nap mint nap megvásárolt és viselt ruhákat készítik.
A Niger-deltában található Ogoniland szennyezése egy újabb megdöbbentő példa arra, hogy a felelős üzleti magatartás hiánya hogyan károsította a környezetet és okozott mérhetetlen károkat az emberek egészségében, otthonában és megélhetésében.
Egy globális technológiai beszállító cég sencseni gyáraiban öngyilkosságok hulláma mutatta, hogy egyes munkások inkább meghalnak, minthogy még egy napot a futószalagon töltsenek. Ahelyett, hogy javítottak volna a munkakörülményeken, a vállalat válasza az volt, hogy számos épület elé nagyméretű hálókat telepítettek. Az ilyen típusú üzleti magatartást soha nem szabadna elfogadni egy uniós vállalat beszállítójától, és az áldozatoknak vagy képviselőiknek képesnek kell lenniük arra, hogy az anyavállalatokat felelősségre vonják.
Az EU csak akkor tudja hatékonyan betartani globális éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásait, ha a vállalatokat felelősségre vonja üzleti magatartásuk következményeiért. A világ legnagyobb piacaként az uniós vállalatok létfontosságú szerepet játszanak a globális normák meghatározásában. Azáltal, hogy az EU az ellátási lánc teljes hosszára kiterjeszti a kellő gondosság elvét, nemzetközi szabványalkotóként pozitív hatást gyakorolhat a világra az olyan kihívásokra, mint az éghajlatváltozás és az emberi jogok megsértése.
Az új szabályokkal a vállalatokat felelősségre is vonhatjuk, ha nem tesznek eleget kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeiknek; más szóval, ha hozzájárultak olyan károkhoz, amelyeket meg lehetett volna előzni, vagy olyan károkat okoztak, amelyek megelőzhetők lettek volna, biztosíthatjuk, hogy az áldozatok könnyebben hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz.
Úgy véljük, hogy a vállalatok vezérigazgatóinak kellene felelősnek lenniük az átvilágítási folyamat felügyeletéért. Biztosítani akarjuk, hogy ne legyen többé rejtőzködés és ne legyenek kiskapuk. Az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál azt akarjuk, hogy a javadalmazás az átvilágítás teljesítéséhez legyen kötve.
A vállalatoknak az átvilágítási folyamat során az érintett érdekelt felekkel és képviselőikkel, például a szakszervezetekkel is együtt kell működniük. Ha egy vállalat nem rendelkezik elegendő információval a potenciális károkról, akkor a civil társadalmi szervezeteket kell bevonnia a megfelelő információkkal.
Azt szeretnénk, ha szankciókat szabnának ki a szabályokat be nem tartó vállalatokra, és a büntetés a vállalat globális forgalmának akár 5%-át is elérheti. A hatóságok általi nyilvános megnevezés és megszégyenítés a termékeknek az uniós piacról való kivonása mellett egy másik eszköznek kellene lennie annak biztosítására, hogy a vállalatok betartják a szabályokat. Az átvilágítási szabályok megsértése a vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvételét is befolyásolja.
Az Európai Parlament 2023. június 1-jén elfogadta álláspontját az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt hatásoknak az üzleti magatartásba való beillesztésére vonatkozó kötelező szabályokról. Az Európai Parlament konzervatív képviselőinek az új szabályok felhígítására tett kísérletei ellenére az európai parlamenti képviselők többsége a progresszívebb megközelítésünk mellett szavazott.
A Parlament tárgyalási mandátumának elfogadásával az S&D képviselőcsoport folytatja a kemény munkát a jelenlegi mandátum végéig, hogy a Tanácsban megállapodásra jusson az uniós kormányokkal.
Ez egy fordulópont. A legtöbb vállalat komolyan veszi az emberekkel és a környezettel szembeni kötelességét, és ezek az új, tisztességes szabályok még inkább segíteni fogják a vállalatokat, mivel megakadályozzák, hogy az a néhány nagy cowboy vállalat - a tisztességtelenül, etikátlanul vezetett vállalkozások - megszegje a szabályokat.