A Covid-világjárvány idején az S&D-képviselők vezető szerepet játszottak a Parlamentben a NextGenerationEU-val történő erőteljes válságkezelés támogatásában. A fő eszköz, a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz, az EU eddigi legambiciózusabb erőfeszítése a válsághelyzetekkel való szembenézésre, és példátlan szolidaritáson alapul. A közös európai adósságból finanszírozott eszköz az egyes országok szükségleteivel arányos támogatásokat és kölcsönöket nyújt a tagállamoknak. Sikerült segítenie a tagállamoknak a válságból való kilábalásban, és egyúttal megalapozta a reformokat és a kulcsfontosságú európai prioritásokba - például az éghajlatvédelembe és a digitális politikába - történő beruházásokat.
Az S&D képviselőcsoport egy európai munkanélküli segélyezési rendszer létrehozását szorgalmazta, ami ahhoz vezetett, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a SURE programra, amelynek célja az ideiglenes nemzeti munkanélküliségi rendszerek hitelből történő finanszírozása.
A felülvizsgált gazdasági kormányzási keretrendszerrel kapcsolatban is erőteljes kampányt folytattunk. A Bizottság javaslatai egyértelműen arra irányulnak, hogy az uniós költségvetési szabályokat rugalmasabbá tegyék, és lehetővé tegyék a tagállamok számára, hogy a költségvetési kiigazításokat tartósan magasabb szintű állami beruházásokkal kombinálják, különösen ott, ahol ez szükséges a sikeres és igazságos átmenethez.
A 2023-as gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről szóló jelentés - amelyet az Európai Parlament nagy többsége támogatott - egyértelműen kijelenti, hogy az infláció elleni küzdelemhez nemcsak monetáris politikai intézkedésekre van szükség, hanem aktív gazdaságpolitikára is, beleértve a költségvetési intézkedéseket is. Az S&D képviselőcsoport kezdeményezésére ezért olyan progresszív gazdaságpolitikát támogatott, amelynek célja a gazdasági stabilitás és a kiszolgáltatottak védelme.
Az S&D-ek régóta tartó küzdelmét, hogy az európai szemeszterben a gazdaságpolitikai koordináció általános hangsúlyát a fenntartható és inkluzív gazdasági modell irányába tereljék, végül 2020-ban kezelték, amikor a Bizottság az európai zöld üzletet az új növekedési stratégiájává nyilvánította - eltávolodva attól a dogmától, hogy a gazdasági növekedés öncélú.
Az S&D-ek régóta élen járnak az európai gazdaságirányítási keretrendszer reformjában, hogy az az emberek és a bolygó érdekében működjön. Mindig is harcoltunk a konzervatívok által a 2008-as pénzügyi válság óta bevezetett megszorító politikák ellen, és igazságos és inkluzív gazdasági struktúrát, valamint uniós szinten összehangolt intézkedéseket szorgalmaztunk az igazságos átmenet és a mindenki számára biztosított jólét támogatása érdekében.
A tagállamok teljesítményének értékelésére szolgáló kritériumok nem alapulhatnak kizárólag makrogazdasági referenciaértékeken, hanem figyelembe kell venni a társadalmi, környezeti, földrajzi és demográfiai kihívásokat, valamint a tagállamok gazdasági kiinduló helyzetét is. Ezért az S&D képviselőcsoport az éves költségvetési koordinációs eljárás - az "európai szemeszter" - átalakítását kéri a szociális és környezeti szempontból fenntartható beruházások és az inkluzív növekedés ösztönzésének eszközévé.
A szociális jogok európai pillérének (EPSR) elveinek és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG-k) kell irányadónak lenniük a reformok és beruházások számára a jövőbeli keretrendszerben. A szociális jogok és a környezetvédelmi céloknak ugyanolyan fontosságot kell kapniuk, mint a makrogazdasági céloknak, és az EU-ban élő emberek jólétének javítását kell célul kitűzniük.
Tovább kell erősítenünk az európai szemeszter szociális dimenzióját annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetési kiigazítási programoknak ne legyenek negatív szociális következményei, és hogy lehetővé tegyék a szilárd szociális jóléti rendszerek biztosításához szükséges szociális beruházásokat. Kötelező szociális célokat kell elfogadni az EPSR-elvek végrehajtásának biztosítása érdekében.
Az S&D képviselőcsoport az EU állandó költségvetési kapacitását szorgalmazza, hogy a tagállamok beruházhassanak a jövőnkbe és megvédhessék a válságban lévő polgárokat. Uniós szinten makrogazdasági stabilizációt kell biztosítania, hogy növelje a válsághelyzetekre való felkészültséget, és ambiciózus közberuházási programot kell kidolgoznia a tagállamok támogatása érdekében és a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelése érdekében. Biztosítanunk kell, hogy a tagállamok képesek legyenek a társadalmaink és gazdaságaink ellenállóbbá tételéhez szükséges hatalmas beruházásokra - 2026 és a helyreállítási és rugalmassági eszköz lejárta után is. (egy európai alap, amelyet azért hoztak létre, hogy a Covid-19 után a tagállamok számára biztosítsa a szükséges beruházási ösztönzőket). A kulcsfontosságú területeken garantálni kell a beruházásokat anélkül, hogy más fontos területeken csökkentenénk a költségvetési forrásokat.
A felelős költségvetési politikáknak nemcsak az állami kiadásokra, hanem a tagállamok államháztartásának fenntarthatósága szempontjából alapvető fontosságú állami bevételekre is összpontosítaniuk kell. Ezért nagyobb európai koordinációra van szükség a tagállami adók és illetékek szintjét, valamint az adóelkerülés, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelmet illetően.
Az Európai Parlament jogalkotási hatáskörét ki kell terjeszteni a Bizottság határozatainak ellenőrzésére és az európai szemeszter valamennyi területére. A Parlament hangja különösen fontos az EU gazdaságpolitikai prioritásairól és az országspecifikus ajánlásokról (azeurópai szemeszter keretében az egyes tagállamokra vonatkozó egyedi ajánlások) szóló döntéshozatalban.