2022-ben az Európai Parlament az S&D képviselőcsoport vezetésével és a Tanács elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet. Az irányelv javítani fogja a munkavállalók minimálbérvédelmét, akár jogszabály, akár kollektív szerződés útján, és megerősíti a nemzeti szintű kollektív tárgyalásokat a kollektív szerződések által védett munkavállalók számának növelése érdekében. Ez jelentős siker az S&D képviselőcsoport számára, mivel fordulatot jelent az európai politikában. A pénzügyi válságra reagálva az Európai Bizottság évekig a bércsökkentést, a kollektív tárgyalások felszámolását és a bérversenyt szorgalmazta. Most a tisztességes bérek, a kollektív alku megerősítése, a bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a felfelé irányuló társadalmi konvergencia kerül a középpontba. A tisztességes minimálbérek különösen az alacsony jövedelműeknek kedveznek, akik közül sokan nők. Felszólítjuk a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy minimálbéreik megfeleljenek a megélhetési költségek növekedésének, és vessenek véget az ezeket aláásó eltéréseknek és levonásoknak.
Az Európai Parlament az elmúlt mandátum utolsó plenáris ülésén megerősítette a több mint 30 millió platformmunkás védelméről és az európai szociális modellről szóló történelmi jelentőségű törvényt. Ez volt az utolsó szakasza az új jogszabályhoz vezető rögös útnak, amely 2016-ban kezdődött Prágában, ahol a szocialisták és demokraták először tettek ígéretet arra, hogy a digitális korszakban minden munkavállaló védelméért küzdenek. A mérföldkőnek számító jogszabály a progresszív család nyolcéves küzdelmének eredménye. A szocialisták és demokraták az Európai Parlament nevében vezették a tárgyalásokat, és mindez nem lett volna lehetséges Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos nélkül, aki messzemenő jogalkotási javaslatot terjesztett elő. Kemény küzdelem volt a platformóriások agresszív lobbizásával szemben, de végül a szociális Európa győzött. Ez a jogszabály azoknak az embereknek a védelméről szól, akik nap mint nap fuvart adnak, ételt hoznak nekünk és számos más szolgáltatást végeznek számunkra, akik az Uber, a Deliveroo, az Amazon, a Helpling és hasonló platformoknak dolgoznak. Sok platform fiktív önfoglalkoztatóként alkalmazza őket, megfosztva őket a tisztességes bérektől és a munkajogoktól. Most ez megváltozik. Az új jogszabály nemcsak a platformok munkavállalóit védi, hanem megőrzi a valódi önfoglalkoztatást, megvédi a jó munkáltatókat a tisztességtelen versenytől, és úttörő szabályokat vezet be az algoritmusok kezelésére vonatkozóan; biztosítja, hogy a gépek nem rúghatják ki az embereket, és nem kémkedhetnek utánuk. Mindez Európát a globális munkajog úttörőjévé teszi.
Az S&D-képviselők régóta hangoztatott felhívását követően az Európai Unió 2023-ban bevezette a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet, amely az egyenlő bérezéshez való jog fenntartását szolgálja. A mérföldkőnek számító irányelv a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek felszámolása érdekében a bérek átláthatóságára vonatkozó normákat állapít meg, hogy a munkavállalóknak lehetőségük legyen az egyenlő bérezéshez való joguk érvényesítésére. 2021-ben a nők még mindig átlagosan 13%-kal kevesebbet kerestek óránként, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 30%-kal alacsonyabb volt. Ugyanakkor a nők foglalkoztatási aránya 11%-kal alacsonyabb volt, mint a férfiaké (69% a 80%-kal szemben).
Az S&D képviselőcsoport többéves politikai nyomása után 2021-ben létrehozták az európai gyermekgaranciát, és kötelezték azokat a tagállamokat, amelyekben a szegénységi kockázat aránya meghaladja az uniós átlagot, hogy az Európai Szociális Alap plusz (ESZA+) forrásainak legalább 5%-át a gyermekgaranciába fektessék. Szeretnénk biztosítani, hogy minden szegénység által veszélyeztetett európai gyermek hozzáférjen az ingyenes, minőségi egészségügyi ellátáshoz, az ingyenes, minőségi oktatáshoz, az ingyenes, minőségi gyermekgondozáshoz, a megfelelő lakhatáshoz és a megfelelő táplálkozáshoz. A gyermekgarancia fontos befektetés az Európai Unió jövőjébe, stabilitásába és jólétébe, de ehhez elegendő finanszírozásra van szükség. Az S&D képviselőcsoport ezért meggyőzte az Európai Parlament többségét arról, hogy legalább 20 milliárd eurós külön költségvetést szorgalmazzon a gyermekgarancia számára.
Hiányoznak a fiatalok számára a teljes munkaidős munkalehetőségek, és sokan közülük bizonytalan helyzetekbe kényszerülnek, például kizsákmányoló gyakornoki, kamu gyakornoki és fizetetlen gyakornoki állásokba. Az S&D képviselőcsoport sikeres kampányt vezetett az Európai Parlamentben a minőségi szakmai gyakorlatokról szóló irányelvért, amely olyan minőségi minimumkövetelményeket határoz meg, mint a méltányos fizetés, a tisztességes munkakörülmények, a szociális védelemhez való hozzáférés, a szakmai gyakorlatok korlátozott időtartama, valamint a szakmai gyakorlatok munkatapasztalatként való elismerése a felvételi eljárások során. Az Európai Bizottság várhatóan 2024-ben nyújtja be a minőségi szakmai gyakorlatról szóló irányelvre vonatkozó javaslatát.
Tekintettel arra, hogy 2018-ban több mint 3300 halálos és több mint 3 millió nem halálos munkahelyi baleset történt, és évente több mint 200 000 munkavállaló hal meg munkahelyi megbetegedésekben, az S&D képviselőcsoport szigorúbb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályokat szorgalmaz. A munkahelyi balesetek és megbetegedések tekintetében a zéró jövőkép csak akkor válhat valósággá, ha a munkavállalók egészségét a vállalatok pénzügyi érdekei elé helyezik. Az S&D képviselőcsoport sikeresen kezdeményezte a munkahelyi azbesztről szóló irányelv ambiciózus felülvizsgálatát, beleértve az épületek kötelező átvizsgálását és az azbeszt és más veszélyes anyagok eltávolítását minden felújítási munka előtt. Emellett a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv, amely a munkavállalók rákos megbetegedésekkel szembeni védelmét szolgálja, 2019 óta két sikeres felülvizsgálatot is megért, beleértve a reprodukciót károsító anyagokra való kiterjesztést. Végezetül az S&D képviselőcsoport vezette a küzdelmet a kikapcsolódáshoz való jogról szóló irányelvért és a távmunkára vonatkozó minimumkövetelményekre vonatkozó szabályokért. Mivel a munkáltatói szervezetek elutasították a szociális partnerek megállapodásának aláírását, arra számítunk, hogy az Európai Bizottság 2024-ben benyújtja a törvénytervezetet.
Az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT-k) fejlesztése és megerősítése 2009 óta az S&D képviselőcsoport és a szakszervezetek egyik prioritása. Egészen 2022-ig tartott, amíg az Európai Parlament többsége az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatát szorgalmazta. Biztosítani szeretnénk, hogy a munkáltatók ne akadályozhassák meg az európai üzemi tanács létrehozását egy multinacionális vállalatnál, ahol a munkavállalók képviselőit jó előre tájékoztatják és konzultálnak velük, és hogy a vezetőség ne éljen vissza a titoktartási záradékokkal az európai üzemi tanácsok aláásására. Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az irányelv felülvizsgálatára 2024 elején.
Átfogó szegénységellenes stratégiát akarunk, kötelező érvényű célokkal a szegénység csökkentése és a hajléktalanság megszüntetése érdekében, az EU állami támogatási szabályainak felülvizsgálatát a szociális lakhatás biztosítása és a szociálisan vegyes városrészek kialakítása érdekében, kötelező érvényű célokat a megfizethető lakhatás biztosítására (az új lakások legalább 30%-át az alacsony jövedelműek és 30%-át a közepes jövedelműek számára), legalább 20 milliárd eurós külön költségvetés az európai gyermekgarancia számára, az Európai Szociális Alap plusz (ESZA+) költségvetésének megduplázása a leginkább rászorulók számára, valamint a megfelelő minimáljövedelem-rendszerekről szóló irányelv, amely biztosítja a munkaerőpiacról távolmaradó személyek integrációját.
Az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) számára erősebb megbízatást szeretnénk, hogy jobban védje a mobil munkavállalókat, beleértve a harmadik országbeli állampolgárokat is, az európai szociális biztonsági igazolvány (ESSPASS) bevezetését, mint uniós szintű végrehajtási eszközt a szociális biztonság koordinálására és a tisztességes munkaerő-mobilitás biztosítására, valamint a mobil munkavállalók számára nyújtott tanácsadás és transznacionális támogató hálózatok uniós finanszírozását.
A munkahelyi mesterséges intelligenciáról szóló irányelvet akarunk, hogy biztosítsuk a foglalkoztatással kapcsolatos döntések emberi ellenőrzését, valamint a munkavállalók alapvető és szociális jogainak védelmét, a minőségi szakmai gyakorlatról szóló irányelvet, hogy véget vessenek a fiatalok kizsákmányolásának, és hogy a gyakornokok és gyakornokok tisztességes fizetést kapjanak, valamint a munkavállalók tájékoztatásáról, konzultációjáról és részvételéről szóló irányelvet, amely valamennyi társasági formára, alvállalkozói láncra és franchise-rendszerre alkalmazandó, hogy előre láthassuk az olyan változásokat, mint a szerkezetátalakítás, a digitális átalakulás és az éghajlatváltozás.
Azt akarjuk, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálata javítsa a multinacionális vállalatok munkavállalói képviselőinek tájékoztatását és a velük való konzultációt, kerülje el a vezetőség által a titoktartási záradékokkal való visszaéléseket, és írjon elő hatékony szankciókat. A munkaerő-kölcsönzésről szóló irányelv felülvizsgálatát is szeretnénk, hogy véget vessenek az uniós jognak nem megfelelő munkaerő-piaci közvetítők tevékenységének, és biztosítsák a munkavállalókkal, köztük az idénymunkásokkal és a mozgó munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmódot.
Az alvállalkozói láncok korlátozását és az alvállalkozásra vonatkozó egyértelmű felelősségi szabályokat is szeretnénk.
A munkavállalók támogatására tett erőfeszítéseink során több kulcsfontosságú irányelvet támogatunk a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása és a jólét védelme érdekében. Először is javasolunk egy olyan irányelvet, amely foglalkozik a kapcsolattartás megszüntetéséhez való joggal, és egyértelmű feltételeket határoz meg a távmunkára vonatkozóan. Felismerve a mentális egészség jelentőségét, egy olyan irányelvet támogatunk, amely kifejezetten a pszichoszociális kockázatokkal és a munkahelyi jólét általános előmozdításával foglalkozik. Emellett hangsúlyozzuk egy olyan irányelv fontosságát, amely a munkával kapcsolatos mozgásszervi rendellenességekre összpontosít, és amelynek célja egy egészségesebb és ergonómikusabb munkakörnyezet megteremtése. Ezen túlmenően támogatunk egy olyan irányelvet, amely a foglalkozási betegségek, például a depresszió, a kiégés és a bőrrák elismerését és megfelelő kompenzációját hivatott biztosítani.
Erőfeszítéseink középpontjában a szociális jogok európai pillérének és a szociális fejlődésről szóló jegyzőkönyvnek az uniós szerződésekbe való beépítése áll, hogy a szociális jogokat az egységes piacon a gazdasági szabadságokkal azonos szinten védjük. Fenntartható fejlődési és szociális haladásról szóló paktumot is szeretnénk, hogy a fenntarthatóság és a szociális cél kötelezővé váljon. Ami a közkiadásokat illeti, szociális feltételrendszert akarunk, ami azt jelenti, hogy az EU költségvetéséből egyetlen eurót sem lehet olyan projektekre költeni, amelyek nem tartják tiszteletben a szociális és munkajogokat. Összességében meg akarjuk védeni az embereket a megszorító politikáktól, és meg akarjuk előzni a politikai intézkedésekből és gazdasági reformokból eredő szociális kockázatokat.
Szeretnénk, ha létrehoznának egy európai munkanélküli segély-viszontbiztosítási rendszert, amely válsághelyzetekben ideiglenesen támogatná a nemzeti rendszereket, és a SURE (Sürgősségi munkanélküliségi kockázatokat enyhítő ideiglenes támogatás) európai eszközét állandó eszközként folytatnák, hogy válsághelyzetekben támogassák a rövid távú munkalehetőségek rendszereit.