A szociális jogok az igazságos és befogadó társadalom alapkövét képezik - biztosítják, hogy minden egyén egyenlő bánásmódban részesüljön, egyenlő lehetőségeket kapjon, és védve legyen a megkülönböztetéssel szemben. Ezek a jogok olyan létfontosságú területeket foglalnak magukban, mint az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás, a szociális biztonság és a kulturális hozzáférés, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy értelmes életet éljenek. Garantálják a minőségi oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a biztonságos lakhatáshoz, a tisztességes foglalkoztatáshoz, a szociális támogatáshoz és a gazdagító kulturális élményekhez való hozzáférést. A társadalmi kohézió előmozdításával és az egyenlőtlenségek csökkentésével a szociális jogok harmonikus és virágzó közösséget teremtenek mindenki számára.
Tisztességes jövedelem és megfelelő minimálbér minden európai számára
A munkának meg kell fizetnie. Minden hatodik európai nem keres eleget ahhoz, hogy megéljen. Még akkor is, ha kemény 40 órás hetet dolgoznak, vagy még több órát tesznek bele - az egekbe szökő árak mellett -, sok európai nem élvezheti a tisztességes életszínvonalat. Éppen azokról az emberekről van szó, akik a társadalmunkat fenntartják: szupermarketpénztárosok és polcrendezők, szakácsok és pincérek, teherautó-sofőrök és ápolók, mezőgazdasági dolgozók és bölcsődei dolgozók. Ezek az emberek alulértékeltek és alulfizetettek.
A megfelelő minimálbérekről szóló irányelv végre véget vet a szegénységben élő munkavállalók botrányának. Ezzel egyidejűleg megerősítjük a kollektív tárgyalásokat, mivel ez a legjobb módja annak, hogy az egész EU-ban tisztességes munkakörülményeket biztosítsunk. Európa régi, elhibázott receptje, a bérek csökkentése és az ágazati kollektív szerződések felbontása árt az embereknek. Itt az ideje a változásnak, és mi élen járunk ennek megvalósításában: a béreknek emelkedniük kell, a munkavállalók alkupozíciójának pedig növekednie kell. A minimálbéreknek a tisztesség küszöbeként kell működniük. Megfelelő szinten való megállapításuk csak akkor működik, ha figyelembe vesszük a megélhetési költségeket. A tisztességes minimálbérek számtalan európai ember javát szolgálják majd a nemek közötti bérszakadék csökkentésével és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel.
A férfiak és a nők azonos bérezésének biztosítása
A nők még ma is átlagosan 14,1%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak hasonló pozícióban. Igazi botrány a 21. században.
Támogatjuk Helena Dalli biztos asszony erőfeszítéseit a bérek átláthatóságáról szóló irányelv bevezetésére - ez az első alapvető lépés a férfiak és nők közötti, továbbra is túlságosan nagy bérkülönbségek megszüntetésére. Az irányelv minden munkáltatóra vonatkozik majd, mind a magán-, mind a közszférában, és minden munkavállalóra. Az uniós országok nagy többségében nincs jogi keret a bérek átláthatóságára. A javasolt új bérátláthatósági intézkedésekkel lehetővé válik a nemek közötti egyenlőtlenségek feltárása a bérstruktúrákban vagy a nem megfelelő fizetésekben. Az új intézkedések lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy felderítsék a bérekkel kapcsolatos megkülönböztetést, és érvényesítsék jogaikat. Ez nem csak a nők, hanem minden munkavállaló számára előnyös lesz.
A világjárvány aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket, különösen az alacsony fizetésű és bizonytalan munkahelyeken dolgozókat. Ezért kell most megkettőznünk erőfeszítéseinket a nemek közötti bérszakadék megszüntetése és a nők gazdasági biztonságának támogatása érdekében. Ez azonban csak a probléma egyik része. A következő lépéseknek a tisztességes minimálbérek bevezetésének kell lenniük az EU egész területén, az esélyegyenlőségi irányelv felülvizsgálatának, a férfiak és nők egyenlő bánásmódjának előmozdításának a munkahelyeken, valamint a nőkről szóló irányelv elfogadásának.
A platformon dolgozók jogainak védelme
Az Uber és társai a klasszikus foglalkoztatási formák és az önfoglalkoztatás közötti harmadik út gondolatát szeretik eladni. És valóban, kit ne vonzana egy olyan munka, amely gyors pénzt, rugalmas munkaidőt és saját főnöki pozíciót ígér? A kockázatokat azonban nem lehet egyszerűen a munkavállalók és a társadalom vállára helyezni, miközben a platformcégek meggazdagodnak, és semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Ma, ha az Uber-sofőröknek nincsenek ügyfeleik, rájuk marad az üzemanyag vagy a lízingszerződésük számlája. Ha a Deliveroo sofőrjei munka közben biciklis balesetet szenvednek, akkor táppénz nélkül maradnak. Ha a Helpling takarítóit zaklatják, kihez fordulnak? És ki fogja fizetni a nyugdíjukat, ha eljön az idő? Ugyanakkor a hagyományos vállalatok, amelyek teljes körű szociális védelmet és tisztességes fizetést kínálnak alkalmazottaiknak, tisztességtelen versenyben állnak a szociális jogokat alulmúló platformcégekkel szemben.
Annak érdekében, hogy a technológiai fejlődés mindenki számára társadalmi fejlődést eredményezzen, olyan törvényeket kell elfogadnunk, amelyek garantálják, hogy a platformokon dolgozóknak ugyanazok a jogaik vannak, mint bármely más munkavállalónak, és hogy a platformcégekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más vállalatra. Ennek elérésének kulcsa a bizonyítási teher megfordítása. A vállalatoknak kötelezniük kell, hogy bizonyítsák, hogy valóban független, önálló vállalkozókkal állnak kapcsolatban. Ha ezt nem tudják bizonyítani, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a platformcéggel munkaviszony áll fenn, az ezzel járó összes munkáltatói felelősséggel és munkavállalói joggal együtt. Itt az ideje, hogy garantáljuk a munkavállalók jogait a digitális korban.
Olyan kényelmes: az okostelefonunk egyetlen érintésével ételt rendelhetünk haza, vagy fuvart bárhová. Az alkalmazások azonban szépen elrejtik a platformon dolgozók valódi történetét, akiket túl gyakran megfosztanak a tisztességes bérektől, megtagadják tőlük a társadalombiztosítást, megtagadják tőlük a fizetett szabadságot és a tisztességes munkakörülményeket. Miközben a digitalizáció a feje tetejére állítja a világunkat, megváltoztatja a munkavégzés, a termelés, a fogyasztás, a szerelem és az élet módját, biztosítanunk kell, hogy ennek nem a munkavállalók fizessék meg az árát. Ezért harcolunk azért, hogy a platformokon dolgozókat munkavállalóknak tekintsék, akiket minden vonatkozó jog megillet, kivéve, ha a platformtársaságok bizonyítani tudják, hogy valódi önfoglalkoztatókkal állnak kapcsolatban. A munkaviszony "megdönthető vélelmével" biztosíthatjuk, hogy a platformmunkások megkapják a nekik járó jogokat, például a minimálbért, a társadalombiztosítást, az egészség- és munkavédelmet, a betegszabadságot, valamint a szervezkedéshez és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.
A szociális jogok európai pillére
Az S&D mindig is arra törekedett, hogy az EU az embereket helyezze előtérbe, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a szociális jogok ugyanolyan prioritást kapjanak, mint a gazdasági és környezetvédelmi célok. Két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után - ahol kulcsfontosságú kötelezettségvállalásokat és célokat határoztunk meg - az S&D képviselőcsoport nemrégiben visszatért Portugáliába, hogy tovább erősítsük a küzdelmet a minden európai ember számára virágzó jövőért.
Göteborgban 2017-ben politikai családunk átadta a szociális jogok európai pillérét. Négy évvel később a portói szociális csúcstalálkozón konkrét kötelezettségvállalásokat és célokat tartalmazó cselekvési tervet fogadtak el. Idén májusban a szociális pillér megerősítésére, valamint a Covid-19 világjárvány és az ukrajnai háború társadalmi hatásainak kezelésére összpontosítottunk.
A portói csúcstalálkozó 2030-ig három fő szociális célt határozott meg: legalább 78%-os foglalkoztatási arány az EU-ban, a felnőttek legalább 60%-a évente részt vesz képzéseken, valamint a társadalmi kirekesztés vagy szegénység által fenyegetett emberek számának legalább 15 millióval - köztük ötmillió gyermekkel - való csökkentése. Ez azonban még mindig nem elég. További célokat követelünk, például minőségi munkahelyteremtést, 2030-ig legalább 80%-os kollektív tárgyalási lefedettséget, nulla munkahelyi halálesetet és a hajléktalanság felszámolását 2030-ig.
Olyan Európát akarunk, ahol minden munkavállaló tisztességes bért kap, minden család megengedheti magának a lakhatást, és egyetlen gyermek sem nő fel szegénységben. Európa jövője szociális lesz, különben nem lesz többé olyan Európa, amilyennek ismerjük és amilyennek mi akarjuk. Ennek eléréséhez fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy beváltsuk ígéretünket, miszerint minden európai számára tisztességes életet és tisztességes munkát biztosítunk. Erről szól a szociális pillér.
Tiltsák be a fizetetlen szakmai gyakorlatokat
A Covid-19 világjárvány gazdasági következményei hatalmas új akadályokat gördítenek a minőségi munkát kereső fiatalok elé. A kizsákmányolás veszélye nagyon is valós. Itt az ideje, hogy a fizetetlen gyakornoki állásokat a valódi nevükön nevezzük: a munkaerő-kizsákmányolás egy formájának és a fiatalok jogainak megsértésének. Ezért kampányolunk azért, hogy a fizetetlen gyakornoki és szakmai gyakorlatok betiltsák az európai munkaerőpiacokon. Kiállunk az európai fiatalok millióinak joga mellett, hogy tisztességes bánásmódban részesüljenek a munkahelyeken, és javuljanak gazdasági és szociális körülményeik. A fiatalok jogai az Európai Unió napirendjének élére tartoznak.
A fiatalok jogainak védelme
2030-ra legalább 50%-kal csökkenthetjük a fiatalok munkanélküliségét Európában! A szocialisták és demokraták által a legutóbbi gazdasági válság után keresztülvitt ifjúsági garancia több mint 10 millió fiatalnak segített munkához jutni. Ez egy sikertörténet, amelyre büszkék vagyunk, és egy jó eszköz, amelyet az új kihívásokhoz alkalmazhatunk. Most tovább kell lépnünk - minőségi munkahelyeket teremtő beruházásokkal és a fiatalokat kizsákmányoló és jogaikat sértő, fizetetlen szakmai gyakorlatok betiltásával. Itt az ideje, hogy a fiatalok jogait az EU napirendjének élére helyezzük.
Nulla munkahelyi haláleset
Bár az azbesztet az Európai Unióban 2005 óta, sőt számos tagállamban már korábban is betiltották, számos korábban épült épület még mindig tartalmaz azbesztet, és az Unióban elismert, munkával összefüggő rákos megbetegedések 80%-a ehhez az anyaghoz köthető.
Becslések szerint 4,1-7,3 millió munkavállaló van kitéve az azbesztnek. E munkavállalók 97%-a az építőiparban dolgozik, beleértve az olyan kapcsolódó foglalkozásokat, mint a tetőfedők, vízvezeték-szerelők, ácsok és padlóburkolók, 2%-uk pedig a hulladékgazdálkodási ágazatban.
Az S&D képviselőcsoport szilárdan hisz abban, hogy nem szabad időt vesztegetni, és nem szabad erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy korlátozzuk a munkavállalók kitettségét ennek a rendkívül veszélyes anyagnak - a munkával összefüggő rákos megbetegedések fő okának - Európában. Itt az ideje, hogy teljesítsük a munkával összefüggő halálesetek elkerülése iránti elkötelezettségünket.
2022 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatot tett a munkavállalók azbeszttel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmét célzó 2009-es irányelv felülvizsgálatára. A javaslat elmaradt a várakozásainktól. Az azbesztre vonatkozó jogszabályok szigorú felülvizsgálatát szorgalmaztuk a munkával összefüggő rákos megbetegedések elleni megfelelő védelem biztosítása érdekében. Ehhez sokkal szigorúbb, 1000 szál/m3 -ben meghatározott expozíciós határértékekre van szükség, ahogyan azt a Parlament 2021 októberében elfogadott állásfoglalásában is szorgalmaztuk. A Bizottság által javasolt - és az uniós tagállamok által eddig elfogadott - határérték tízszer magasabb, tehát az ő ambíciójuk tízszer alacsonyabb. Fáradhatatlanul azon fogunk dolgozni, hogy elérjük célunkat, a nulla munkával összefüggő halálesetet Európában.
Megfizethető lakhatás minden európai számára
80 millió európai embernek nincs megfizethető lakása. Napról napra nő azoknak a száma, akiknek nehézséget okoz a lakbér vagy az otthonuk fűtéséhez szükséges energiaszámlák kifizetése. Egyre inkább a közepes jövedelműeket is érinti a lakhatási válság, amely a Covid-19 válság során súlyosan súlyosbodott. A lakhatás emberi jog, és minden európai embernek hozzáférést kell biztosítani a tisztességes és megfizethető lakhatáshoz.
A burjánzó lakhatási válság egyben piaci kudarc is. A lakhatás a spekuláció tárgyává vált. Ugyanakkor az "Airbnb-effektus" felgyorsítja a bérleti díjak és a dzsentrifikáció olyan szintre való emelkedését, hogy a helyi lakosok már nem találnak és nem engedhetik meg maguknak a lakhatást. Biztosítanunk kell egy jól szabályozott piacot, amely képes megfizethető lakhatást biztosítani mindenki számára. A lakhatási válság megoldása társadalmunk szolidaritásának és kohéziójának próbatételévé válik. Senkit sem hátrahagyni azt jelenti, hogy mindenekelőtt mindenkinek tető legyen a feje felett. A lakhatási válság megoldása érdekében integrált uniós stratégiát sürgetünk, amely kedvező kereteket teremt a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára.
Számos progresszív politikát javaslunk, mint például a bérleti díjakat ellenőrző intézkedéseket, a szociális kiadások kizárását a költségvetési politikákból, a vendéglátó szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat a "turizmussá válás" elkerülése érdekében, a lakhatási költségek túlterheltségi rátájának felülvizsgálatát, a lakhatás fenntarthatósági kritériumainak beépítését és a körforgásos gazdaság támogatását. Az állami lakáspolitikát ki kell zárni a verseny- és állami támogatási szabályok hatálya alól. Követeljük, hogy a lakhatás megfizethetőségét be kell vonni az európai szemeszterbe, és a nemzeti reformprogramokba be kell építeni a nemzeti megfizethető lakhatási terveket. Mindenki megérdemel egy olyan helyet, amelyet otthonának nevezhet.
