A jelenlegi európai diplomáciai struktúrát hibrid jellege határozza meg - az ideiglenes személyzeti kölcsönök mozaikja, amelyet főként a nagy tagállamok engedhetnek meg maguknak, és a Bizottság 27 különböző külügyi kultúrában képzett tisztviselői. Ahhoz, hogy egységesebbé váljon és autonómiát nyerjen, ennek a diplomáciának alkalmazkodnia kell a jelenlegi geopolitikai kihívásokhoz. Az első lépés ebbe az irányba az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozására tett javaslatom lehetne.
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) tagjaként 2019-ben kezdtem el az EU külső fellépésének horizontális aspektusaival foglalkozó munkámat. Nagyon gyakran vagyunk kénytelenek egyik nemzetközi válsággal a másik után szembenézni anélkül, hogy lehetőségünk lenne az EU külső fellépésének eszközeivel foglalkozni. Ezen eszközökön való elmélkedés egyértelmű következtetésre vezet: ahhoz, hogy globális szereplővé váljunk, többet kell tennünk, mint egyszerűen csak törekednünk rá. Az erre a pozícióra való törekvés eszközeit finomhangolni kell, beleértve az uniós diplomácia eszközeit is.
Például bizonyos földrajzi elfogultságok nyilvánvalónak tűnnek az EU küldöttségeiben - ibériaiak Amerikában vagy franciák Afrikában -, amelyek - annak ellenére, hogy a nemzeti diplomaták tapasztalatot tudnak bevinni az EU küldöttségeibe ezekben a régiókban - nem úgy tűnik, hogy egy teljes értékű európai tervezetet tükröznek. Az EU diplomáciai apparátusa, az EKSZ több mint egy évtizede működik a gyakorlatban. Itt az ideje azonban, hogy ezt újraértékeljük és a változó geopolitikai helyzethez igazítsuk, valamint átgondoljuk hibrid összetételét, és egy olyan formátum felé haladjunk, amely független a kormányoktól és más intézményektől egyaránt. A cél egy olyan európai diplomácia, amelyet már a kezdetektől fogva kiválasztanak és kiképeznek, ahelyett, hogy hosszabb időre "kölcsönzött" személyzetre támaszkodna. Miközben a tagállamokból származó diplomaták uniós szolgálatának vannak előnyei, vannak hátrányai is, mint például ideiglenes jellegük, az ösztönzők hiánya és a kísértés, hogy a nemzeti napirendek fenntartására törekedjenek.
Itt jött a képbe az "Egy európai diplomáciai akadémia létrehozása felé" című, 2021 áprilisában induló kísérleti projektre vonatkozó javaslatom. Célja az volt, hogy az EKSZ tanulmányozza és elemezze egy ilyen akadémia létrehozásának lehetőségeit, ahol az EU biztosíthatná a fő képzést és a kiválasztási folyamatot az EKSZ-be és az uniós küldöttségekhez való felvételhez.
Az Európai Parlament szövevényes szövevényében, aprólékos jogalkotási manőverezéssel az én javaslatom egyike volt azon keveseknek, amelyeket az AFET-bizottság jóváhagyott. Ez a döntés, valamint az azt követő kiváló értékelés a Bizottság és az EKSZ részéről - némi módosítás után - megnyitotta az utat a megvalósítás előtt. Az utolsó lépés az volt, hogy a Parlament álláspontja révén harcba szálltunk a bevezetéséért az EU éves költségvetésébe. Így közel 1 millió eurót különítettünk el a projektre, máskülönben nem lett volna semmi.
Az alapok megteremtésével az EKSZ nem vesztegette az időt, és két nyilvános pályázatot írt ki: egy megvalósíthatósági tanulmányt és egy kísérleti tesztet. A nagy érdeklődés és szakértelem közepette az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) az EUI-STG-vel és a CEPS-szel együttműködve nyerte el a megvalósíthatósági tanulmányra kiírt pályázatot, míg a tekintélyes Európa Kollégium a kísérleti teszt elvégzését vállalta.
Ahogy a program kibontakozott, az Európa Kollégiumban 2022 szeptemberétől 2023 májusáig, nyilvánvalóvá vált, hogy egy átalakító út van folyamatban. Több mint 45, különböző háttérrel - többek között a tagjelölt országokból és az uniós intézményekből - érkező diplomataképző jelölt szigorú képzésen vett részt bentlakásos alapon. Ezzel azonban még nem volt vége, mivel ugyanezt a folyamatot követően egy évvel meghosszabbítottam a programot. Sőt, egy másik tanulmány is készül, amelyben a jövőbeli állandó akadémia "célcsoportjaival" foglalkoznak. Az elemzés azokkal is foglalkozik, akik jelenleg nem tagállami diplomaták, de érdeklődnek az uniós diplomácia iránt.
A Tanács jelenleg az állandó diplomáciai akadémia létrehozásáról szóló határozatot vitatja meg. Ez az ígéretes fejlemény, valamint az általam nemrégiben előterjesztett javaslat jelentős előrelépést jelent a diplomaták következő generációjának kinevelése terén. A javaslat célja egy olyan állandó képzési és bentlakásos program létrehozása, amely kifejezetten az EU-tagjelölt országok fiatal diplomatái számára készült. A kezdeti végrehajtási szakasz során felmerült egyik fő kihívást - a tagjelölt országokból származó diplomaták logisztikai akadályait - kezelve ez a kezdeményezés arra törekszik, hogy elősegítse a nagyobb befogadást és együttműködést a diplomataképzésre törekvő diplomaták között Európa-szerte.
Mindazonáltal, ahogy az Európai Diplomáciai Akadémia formát ölt, két fontos szempont rajzolódik ki a horizonton. Először is, fontos, hogy az EU diplomáciai szolgálatára törekvő valamennyi európai számára biztosítsuk a hozzáférést, függetlenül jelenlegi diplomáciai státuszuktól vagy hovatartozásuktól. Másodszor, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) lehetősége arra, hogy közvetlenül az Akadémia öregdiákjait vegye fel.
Kétségtelen, hogy a különböző tagállamok kezdeti fogadtatását a "kivárás és várakozás" megközelítés jellemezte, a potenciális verseny szemszögéből szemlélve az akadémiát. Míg a nagyobb tagállamok nagy diplomáciai testületekkel és erőforrásokkal számolnak, addig a kisebb tagállamok ebben a projektben a diplomáciai kihívások jobb kezelésének lehetőségét látták. A projekt sikeres megvalósítása és egyre nyilvánvalóbbá váló, tagadhatatlan szükségessége azonban azt eredményezte, hogy a projekt fokozatosan széles körű támogatást nyert a tagállamok körében.
Egy ilyen diplomáciai testület létrehozása kulcsfontosságú lépés a geopolitikai és befolyásos Európa felé, ami kulcsfontosságú, ha túl akarunk lépni a nemzeti korlátokon, és partnereinkkel és versenytársainkkal azonos szinten akarunk együttműködni. Csak akkor leszünk képesek valódi uniós diplomáciát megvalósítani, amely a közös uniós értékeket és érdekeket magában foglalja, ha a nemzeti szellemiségtől a közös diplomáciai kultúra felé mozdulunk el - európai szemszögből.
Nacho Amor Sánchez, az AFET Bizottság tagja és az S&D emberi jogi koordinátora.
